Detti lázas. Itt ragadtunk. Sírva búcsúzok apától. Már most hiányzik.
Csöppségenm egy 3 ágyas kórterembe került egy távozni készülő-hasonló korban lévő kislány mellé.
Végül kettesben maradtunk. Kata néni nagyon rendes, nagyon szeretjük. Legalább valami jó! Vérvételünk is volt. Ezt egy kicsit nehezen viseltük, de a bilibe pisilés ment. Ha láztalan, nem lehet vele bírni. A szépen megfestett falhoz rohangál és vissza.
Ott vannak az "állatkái". Este még játszótársat is szereztünk Ádi személyében. Közös autótologatás, játék. Aztán búcsú Áditól, búcsú az állatkáktól és alvás.
Jómagam egy székben nyomorgok, próbálom így megtalálni a helyemet. Nehéz, de most nem is én számítok, hanem a gyerek. Remélem, hamar hazamehetünk.
Detti fél 11-kor felsírt. Lázas. Megint. Éjszakás nővérkénk 7,5 ml. Nurofent nyomott belé. Ezen kicsit meglepődtem (5 ml a megszokott), na de hát ő tudja!
NB: aranyos szituáció: Detti babának mondtam este, hogy kísérjük ki apát. Mire Dettim megszólalt: "-Nem tudom apát kiengedni, nincs az ajtóhoz kulcsom!" :-D (Lengőajtó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése